A bölények az artiodactyl rend emlõseihez, a kérõdzõk alrendjéhez és a szarvasmarhafélék családjához tartoznak. Ezek nagyon nagy élőlények, némileg emlékeztetnek a bikákra. Úgy gondolják, hogy ezen állatok ősei (eurázsiai protonbölények) Indiából származnak.
A bölény félszarvú emlős, amelyet amerikai bölénynek is neveznek. Ezeket az állatokat bikatörzseknek nevezik.
A bölények kifelé nagyon hasonlítanak a bölényekhez. Van egy különféle bölényfaj, az úgynevezett európai, amelyet bölénynek is neveznek. A természetben a bölényeknek és a bölényeknek lehet utódja. Ebben a tekintetben egyes esetekben ugyanarra az állatfajra utalnak.
A bölény meglehetősen nagy állat, hossza elérheti a három métert, magassága pedig két méter lehet. A bölény testét szőr borítja, de a legvastagabb és leghosszabb haj testének elülső részén, nevezetesen a fején és a nyakán helyezkedik el, létrehozva az úgynevezett sörényt.
A bölényeknek masszív feje van, széles homlokú és üreges szarvakkal, amelyek különböző irányokban vannak elkülönítve és egyszerre görbülnek. A bölény eleje erősebb, mint a hátsó része, és fejlett.
A bölényeknek nincs túl hosszú lába, de nagyon masszívak. Ezeknek az állatoknak egy kis farka van, amelynek bojtja a végén, akár egy oroszlán. Sok tudós úgy véli, hogy a bölények ugyanazok a bölények, csak kissé módosultak. Ami ezeknek az állatoknak a színét illeti, gyapjújuk színe általában szürke, fekete és barna árnyalatú, néha világos vagy rendellenes színű bölényeket találhatunk. A bölényeknek két típusa van: sztyepp és erdő. Fő különbségeik a szerkezetben és a szőrzetben rejlenek.
Ezek az állatok az északi féltekén gyakoriak.
