A madarak repülés közben hatalmas mennyiségű energiát költenek el. Mozgásmódjuk nagy hatással volt minden szervrendszerre. A madarak nem engedhetik meg maguknak a nagy és nehéz szerveket, ezért a hangsúly a munkájuk hatékonyságán volt. Ennek eredményeként a madarak légzési rendszere, amely az evolúció során folyamatosan javult, ma az egyik legösszetettebb az összes gerinces között.
Utasítás
1. lépés
A levegő a csőr felett elhelyezkedő két orrlyukon keresztül jut be a madár testébe. Ezt követően a garaton keresztül jut be a hosszú légcsőbe. A mellkasüregbe jutva a légcső két hörgőre oszlik. A madarakban a légcső elágazásának helyén van egy tágulás - az úgynevezett alsó gége. Itt találhatók a hangszalagok. A madarak tüdeje másképp helyezkedik el a testüregben, mint az embereknél. Szorosan kapcsolódnak a bordákhoz és a gerincoszlophoz, kevéssé rugalmasak, és oxigénnel megtöltve nem tudnak megnyúlni.
2. lépés
A levegő átjut a tüdőn keresztül. A szállított oxigénnek csak mintegy 25% -a marad ebben a szervben. A fő rész tovább rohan - légzsákokba. A madaraknak öt pár légzsákjuk van, amelyek a hörgők ágainak kinövései. A légzsákok képesek megnyúlni, amikor a levegő belép beléjük. Ez lesz a madár belégzése.
3. lépés
Kilégzéskor a légzsákokból származó levegő visszaáramlik a tüdőbe, majd kilép. Így bár a madarak tüdejének munkája az ember tüdejéhez képest nem elég intenzívnek nevezhető, a kettős légzésnek köszönhetően a madár elegendő mennyiségű oxigént kap érte.
4. lépés
Nyugalmi állapotban a madarak a mellkas tágulása és összehúzódása miatt lélegeznek. A repülés során a madarak mellkasa gyakorlatilag mozdulatlan marad, és a légzési folyamat már más mechanizmusok miatt zajlik. Amikor a szárnyak felemelkednek, a madár légzsákjai megnyúlnak, és a levegőt önkéntelenül a tüdőbe, majd a zsákokba szívják. Amikor a madár leengedi a szárnyait, a levegő kiszorul a légzsákokból. Minél intenzívebben csapkodja szárnyait a madár, annál gyakrabban lélegzik.
