A tajpánok a aspid család mérgező kígyóinak nemzetsége. A tajpanokat a harapás halálának egyik vezetőjeként tartják számon. Az ellenszer kifejlesztéséig (20. század közepe) a megharapott emberek akár 90% -a meghalt.
Most csak kétféle tajpan van a családban: a tengerparti taipan és a vad kígyó.
Tengerparti taipan
A tengerparti taipan az ausztrál kontinens és Új-Guinea legnagyobb kígyója. 3 - 3, 2 m-ig nő. Ezt a kígyót két okból is a legveszélyesebbnek tartják. A méreg erősen mérgező. Harapás után az ember általában néhány percen belül meghal. A méreg a légzőrendszer bénulását és súlyos vérhígulást okoz. A tajpan a természetben sötét vagy világosbarna tónusa és agresszív beállítottsága alapján ismerhető fel. Ez a kígyó emberi települések közelében él. Amikor egy emberrel vagy egy nagy állattal találkozik, magasra emeli a fejét, az ütemre lendül, sziszeg, majd több támadást is végrehajt. Ma, még az ellenszer és az elsősegély bevezetése után is, minden második ember meghal.
Vad kigyó
Ezek a kígyók Ausztrália északi és északnyugati részén találhatók. Új-Guinea szigetén cserjékben élnek az erdők szélén. Kis emlősökkel táplálkoznak, beleértve a rágcsálókat is.
A vad kígyó a neve ellenére kevésbé agresszív és kisebb, mint a tengerparti taipan. A kígyók mérete eléri az 1, 9 m-t. Ez a faj a Queensland régióban (Ausztrália nyugati része) él. Egy elhagyatott részen él. A kígyó étrendjében kizárólag kis emlősök szerepelnek. A szín szalmától sötétbarnáig változik (az évszaktól függően). A mérgezés szempontjából azonban a méreg a vezető a mérgező kígyók között, egy adag méreg akár 10 embert is megölhet. A harapások azonban ritkák, és általában az állat helytelen kezelésének következményei.
A tengelykapcsolóban tenyésztéskor mindkét fajnak 13-62 tojása van. Inkubációs periódus 70 napig.
