Nagyon gyakran a szalamandra tűzzel társul. Sok mítosz említi ezt a legendás farkú kétéltűt. A görög mitológiában azt hitték, hogy a szalamandra a tűzön áthaladva eloltja, ugyanakkor nem égeti meg magát. A keresztények azt hitték, hogy a szalamandra a pokol hírnöke. A szalamandra perzsa fordításból azt jelenti, hogy "belső tűz".
Élőhely
A szalamandrák Észak-Amerikában, Nyugat-Ukrajnában és Kis-Ázsiában élnek. A kétéltű a nedves vegyes és lombos erdőket, dombokat, réteket és tisztásokat kedveli. A szalamandra életének fontos feltétele a páratartalom. Forró órákban az egyének kövek és kidőlt fák alatt élnek. A száraz időjárás károsítja a szalamandra testét, és halálhoz vezethet. A kétéltűek kedvenc helye a sötét, nedves hely. Az egyedek vadászata éjszaka vagy alkonyatkor történik. A szalamandrák elsősorban a földből kinyert gilisztákkal táplálkoznak. A kétéltűek vadászhatnak olyan nagy rovarokra is, mint a pókok és a pillangók. A kétéltű az egész testtel előre hajítva elkapja a zsákmányt. A szalamandra ezután egészben lenyeli a zsákmányát.
Szalamandra méreg
Valamennyi szalamandra különleges mérgező anyaggal van ellátva. A vegyészek szalamandrinnak nevezték el. A mérget a paratidák fültőmirigyei termelik. Elég viszkózus, kissé fokhagymára vagy mandulára emlékeztető illatú. Ez a méreg nagyon mérgező. A vadászat során a szalamandra nem használ mérget. Kétéltűek számára csak védelemre van szükség. Ha életveszély áll fenn, a szalamandra több mint egy méteres távolságra képes mérget permetezni. Az ellenfél testébe jutó mérgező anyag súlyos légzési elégtelenséget, részleges bénulást, aritmiát, görcsöket okoz. Egy állat számára a méreg nemcsak a ragadozók elleni védekezésre, hanem a fertőtlenítésre is szükséges, mivel gombaellenes és antibakteriális hatású. A szalamandra mérge a neurotoxinok csoportjába tartozik.
A Kárpátok lábainál található a szalamandra egyik legmérgezőbb képviselője - az alpesi fekete gőte. Mérete meglehetősen kicsi - kb. 10 cm, meglehetősen lassan mozog. Az állat mirigyei titkot titkosítanak, amely súlyos égési sérüléseket okoz, ha érintkezik a szem vagy a száj nyálkahártyájával.
A foltos szalamandert feltételesen mérgező kétéltűnek tekintik, mivel nem képes mérget bevinni a vérbe. A méreg nem képes a bőrön keresztül hatni. Ezért, ha az állatot nem veszik kézbe, akkor nem okozhat jelentős kárt. A méreg, amely eléri az ember nyálkahártyáját, égő érzést okoz.
A szalamandrák körülbelül 25 évig élnek. A tűz szalamandra élénk fekete és sárga színnel rendelkezik. A test mérete a farokkal elérheti a 30 centimétert. Egy ilyen élénk színezés figyelmeztetést jelent az ellenségekre.
