A közelmúltban a macska család szokatlan képviselői - Pallas macskája, más néven palassovy macskák, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Kívülről hasonlítanak a közönséges macskákra, számos megkülönböztető tulajdonsággal rendelkeznek.
Pallas macska megjelenése
A Pallas macskájának mérete valamivel nagyobb, mint a közönséges házimacskáké. Egy felnőtt állat testhossza 50-65 centiméter, a farka 23-30 centiméter vagy annál nagyobb lehet. Pallas macskája átlagosan 2-5 kilogrammot nyom.
Pallas macskája második nevét Peter Pallas német tudós tiszteletére kapta, aki a 18. században elsőként írta le ezeket a Kaszpi-tenger partján élő ragadozókat.
Sűrűbb és masszívabb felépítése miatt Pallas macskáját könnyű megkülönböztetni a közönséges macskáktól: erős izmos test és rövid, vastag lábak teszik lehetővé az állat vadászatát. Vastag gyapjú védi és díszíti az állatot. A tudósok szerint a manul testfelületének egy négyzetcentiméterében körülbelül 9000 szőr fér el, elérve a körülbelül 7 centiméter hosszúságot.
Ha korai életkorban a cicák nagyon hasonlítanak a közönséges házimacskák kölykeihez, akkor az életkorral észrevehető különbségek jelennek meg. Különösen a különleges szerkezetű fej másképp néz ki, és a sárga szem pupillái nem válnak erős fényben lapossá, fenntartva a kerek formát. Pallas macskájára jellemzőek az arcon lévő speciális gyapjúcsomók is - az úgynevezett tartályok.
A tudományos kutatások szerint a macskacsalád közül Pallas macskája a vezető a szőr sűrűségében és bolyhosodásában. Ezeknek az állatoknak a színe alapvetően megegyezik, és a világosszürke és a halvány okker árnyalatú szőrzet furcsa kombinációjából áll. Annak a ténynek köszönhetően, hogy minden hajnak fehér hegye van, a manulra nézve úgy tűnik, hogy kissé poros a hó.
A vad Pallas macskájának viselkedése és szokásai
Természetes körülmények között a vad Pallas macska Közép- és Közép-Ázsia területén él, leggyakrabban kevés hóval rendelkező területeken találhatók. Ezek az állatok általában a hegyekben pusztai vagy félsivatagos területeken élnek, hummockokban és intermontán medencékben is megtalálhatók. Manul különösen kedveli azt a területet, ahol cserjés sűrűség és kőbevonat található, valamint sziklás rések. A tudósoknak sikerült rögzíteniük, hogy Pallas macskája képes 3000-4800 méteres szintre emelkedni.
Pallas macskája kora reggel és alkonyatkor a legaktívabb. Az állatok általában sziklahasadékokban vagy kis barlangokban, valamint kövek alatt hozzák létre odújukat. Vannak esetek, amikor Pallas macskája magához igazította a mormoták, borzok és még a rókák által készített régi odúkat is.
Vannak javaslatok, amelyek szerint Pallas macskája perzsa macskák távoli rokonai. Ennek az elméletnek a védelmezői számos hasonló tulajdonságra támaszkodnak (bolyhos kabát, lekerekített formák és szokatlan fejforma).
Ezek a vad macskák vadásznak, általában elrejtik a zsákmányt, vagy várakoznak kövekkel és minkekkel. A vadászat során Pallas színe nagyon hasznos, ami kiváló álcázás. Ugyanakkor a zoológusok szerint ezeket az állatokat a vadmacska leglassabbnak és legügyetlenebbnek lehet tekinteni. Gyorsan futó manult szinte lehetetlen látni, általában lassan mozog. A veszélyt érzékelve az állatok inkább elrejtőznek vagy másznak a kövekbe és sziklákba, hogy elbújjanak egy esetleges ellenség elől. A riasztott állatok jellegzetes rekedtes morgást bocsátanak ki, és élesen horkannak, hasonlítva a házimacska viselkedésére.
Pallas macskája legszívesebben pikákkal és más típusú rágcsáló rágcsálókkal táplálkozik. Vannak azonban esetek, amikor az állatoknak sikerült gofákat, mormotákat, madarakat és még tolai mezei nyulat is elkapniuk. Pallas macskája nyáron különféle rovarokat is ehet.
Érdekes tények a manuláról
Számos néprajzkutató szerint sok mese és találós kérdés a macskákról Közép- és Közép-Ázsia népei között kifejezetten Pallas macskájának szól - a folklórgyűjteményekben gyakran láthatja egy lusta és esetlen állat képét, amely képes őrzésre órákig zsákmányul és gyorsan elrejtőzik a veszély első jeleinél. Ez a tulajdonság valóban nagyon alkalmas az ilyen típusú vadmacska számára.
A manul képét a közelmúltban egyre többféle célra használják. Az egyik leghíresebb szimbólum a Pallas macskája a moszkvai állatkert emblémáján.
