Általánosan elfogadott, hogy az egyszarvúak kitalált tündérállatok. Azonban a Föld bolygón található élőlények mindenféle fajtája között vannak olyan egyedek, akiket egyszarvúaknak hívnak. Igaz, ellentétben a mitikus karakterekkel, az igazi egyszarvúak a vízi emlősök, akiket a tudomány a narvalák néven ismer.
A narval egy emlős, amely a narwhal családjához és rendjéhez tartozik. Ami a megjelenést illeti, a felnőttek testhossza eléri az 5 métert, a kölykök körülbelül 1-1,5 méter hosszúságban születnek meg. A hímek testtömege 1,5 tonna, a tömeg harmada zsír. A női narvalák súlya 900 kilogramm. Az állatok kerek fejűek, dudorszerű növekedéssel. Kívülről a narvalák hasonlíthatnak a belugákra.
A hímek megkülönböztető jellemzője egy agyar jelenléte, amely a két fog egyikének folytatása. Ez az agyar szarvra hasonlíthat, ezért hívják a narvalákat egyszarvúaknak. A hím agyar hossza 2-3 méter lehet. A nőstényeknek is két foguk van, de egyikük sem nő ekkorára, gyakorlatilag láthatatlanok.
Narvawls csak az északi-sarkvidéki jég pereme mentén található jeges vizekben található meg - például Grönland partjainál, a Franz Josef Land közelében, a Spitsbergen melletti vizekben, valamint Novaja Zemlya szigetein. De az állatok képesek a szezonális mozgásokra, amelyek a jég mozgásától függenek, vagyis télen a déli irányba, nyáron pedig az északi irányba.
A nárvák fő tápláléka a puhatestű, de a rákok és a halak nem kizártak. Az élelem megszerzése érdekében az emlősök egy kilométer mélységbe merülnek, és sokáig tölthetnek ott.
A narvaláknak, mint minden állatnak, vannak ellenségeik. Ebben az esetben jegesmedvékről és gyilkos bálnákról van szó. De a cápák veszélyt jelenthetnek a fiatalokra is.
Az évek során az emberiség megtanulta használni a narvalok zsírját a lámpák kenőanyagaként, és az állatok belét korábban kötelek készítésére használták fel.
