A bagoly a ragadozó madarak rendjének képviselője, amely az Antarktisz kivételével az egész világon elterjedve több mint 220 különféle fajt tartalmaz. Legtöbbjük éjszakai és sajátos beállítottságú.
A bolygón élő összes bagolyfaj életmódja megközelítőleg azonos, csak kissé változik az étrend és a lakóhely.
A baglyok maguk nem építenek fészket, de vagy elfoglalják a corvidák és más ragadozó madarak régi fészkeit, vagy üregekben, sziklafülkékben és más természetes menhelyeken telepednek meg. Ismert esetek, amikor a baglyok emberi épületekben helyezkedtek el. Például az Egyesült Királyságban van egy bagoly, aki agorafóbiában szenved, a nyílt tér félelmében. Ez egy Gandalf nevű hím bagoly, aki egész nap és éjjel egy kis fészerben ül, és az ablakból figyeli az utcán zajló eseményeket.
A ragadozó baglyák kismadarakkal és rágcsálókkal táplálkoznak, egerekre és patkányokra vadásznak. Egyedi hallásuknak köszönhetően helyesen tudják meghatározni, hol rejtőzik az áldozat, és különleges binokuláris látásuknak köszönhetően pontosan kiszámíthatják a tárgy távolságát, és minden figyelmüket erre koncentrálják.
Az összes bagoly megkülönböztető jellemzője a lopakodás. Az erdőn sétálva inkább hallja őket, mint látja őket. Egy másik érdekes tulajdonság a fokozott kíváncsiság. Tehát, látva az embert az erdőben, egy bagoly elkezdheti üldözni, ágról ágra repülve.
A közhiedelemmel ellentétben a baglyok gyakran nem egyedül élnek, hanem kettesben, és az így létrejött pár általában egész életében elválaszthatatlanul él. Ezt elősegíti különösen a baglyok letelepedett jellege. Egy másik furcsa árnyalat: alultáplálkozáskor az idősebb bagolycsibék a fiatalabbakkal lakomáznak.
Oroszországban a hosszú fülű baglyok terjednek el leginkább - ez a faj a tollak által kialakított sajátos "fülekből" kapta a nevét. A déliek hagyományosan ülő életmódot folytatnak, az északiak pedig a hideg időjárás következtében dél felé repülnek. Egy tűlevelű erdőben vagy parkban találkozhat egy hosszú fülű bagollyal.
