A halak érzékeny víz alatti lakosok, ezért sok kérdés merül fel élőhelyükkel kapcsolatban, mind hazai akvárium, mind természetes vad körülmények között. A halszag szervei képesek megkülönböztetni rokonaikat, az ételszagot, valamint a vegyszereket.
A halaknak illata van, ugyanúgy veszik fel a szagokat a víz alatt, mint a szárazföldi állatok. Úgy gondolják, hogy az összes hal két csoportra oszlik, az egyikre - a nagy mennyiségű szaglózsák és állandó vízkeringésű halak sokkal több szagot képesek megkülönböztetni, mint azok a halak, amelyekben ez a zsák kicsi lesz, és következetlen vízfolyással.
Fiziológia
A halak fő szagszerve a fején helyezkedik el, az orrlyukak belsejében helyezkedik el a szem és a száj közötti szegmensben. A halaknak két orrlyukuk van: az egyik víz bejut, a másik segítségével kialszik. Minden halfajnak megvan a maga illata a szervekben. Érdemes megjegyezni, hogy például csontos halaknál az ilyen orrlyukak a fej mindkét oldalán találhatók.
Vegye figyelembe a hal orrlyukát elválasztó fedelet: mozgás közben ez a fedél segíti a víz tolását. Miután a víz bejut az orrlyukakba, tovább áramlik a "rózsa" nevű szerkezetbe. Ez az egész szerkezet sok szenzoros sejtből áll, amelyek hozzávetőleges sűrűsége kb. 500 ezer per 1 négyzetmilliméter. Maga a hajtogatott szerkezet lehetővé teszi, hogy nagyszámú sejtet rendezzen, de mindegyik halfajtának megvan a maga száma, egyeseknél 9, másokban akár 90 is lehet.
Így ennek a receptornak a segítségével a hal különböző érzelmeket keltő szagokat ragad meg benne, például ismert, hogy a fenol szaga nagy halakban pánikot okoz, kis halaknál pedig az idegrendszer depresszióját, sőt halál.
Szagreakció
Úgy gondolják, hogy a ragadozók élénk szaglással rendelkeznek, amelyhez a szaglás létfontosságú az élelem megtalálásához. A ragadozó halak azonnal reagálnak a vér szagára, számukra olyan, mint egy "vörös rongy": a receptor elindul, és a hal gyorsan megtalálja az illat forrását. Néha akár 2-5 kilométeres távolságban is.
Sok hal úgynevezett nyákot választ ki, amellyel más halak navigálhatnak és kutathatják rokonaikat. De ha a nyálkát sebzett hal választotta ki, akkor más halak megdöbbentő reakcióval járnak, és a lehető legmesszebbre úsznak el egy ilyen szagtól.
A büdös váladékok, például a feromonok, magukhoz vonzzák a halakat. Fiziológiai szempontból a halak szaporodási vágyának tudhatók be. Ezért a halak tökéletesen szagolják a feromonok illatát, és az ívás során megtalálhatók.
Ezenkívül sok halat vonz bizonyos olajok illata: kender, ánizs, napraforgó és menta. A halak érzékenyek az élelmiszerekben található aminosavakra és epesavakra; amikor belépnek a vízbe, azonnal elhagynak egy illatos utat, amelyen a halakat vezetik.
