A teknősök népszerű háziállatok, érdekes megjelenésűek és igénytelenek. Annyira különböznek más állatoktól, hogy egyes tulajdonosok néha elgondolkodnak azon, hogy kedvenceik hogyan lélegeznek.
Utasítás
1. lépés
A légzőrendszer felépítését tekintve a teknősök nem különböznek túlságosan más állatoktól. Jól fejlett tüdejük van, amellyel ki és be lélegeznek, de a teknősöknek nincs bordájuk. Nem a bordák konvergenciája és divergenciája miatt lélegeznek, mivel ezt a carapace akadályozza meg, hanem olyan izomkötegeket használnak, amelyek a plasztronhoz mennek a váll és a medenceövéből, valamint a háti-ventrális izmokat, amelyek a páncél szélén helyezkedik el. Ezen izmok mozgása a testüreg térfogatának megváltozásához vezet - csökkenéshez vagy növekedéshez, és ezért a tüdő térfogatának változásához, amelynek eredményeként belégzés vagy kilégzés következik be.
2. lépés
A teknős fejének elülső végén külső orrlyukak vannak, amelyeken keresztül belélegzi a levegőt. Ezután bejut a szájüregbe, ahol a gége résével szomszédos belső choanalis orrlyukaknak van kimenete. A levegő bejut a légcsőbe, majd a hörgőkbe, és onnan a tüdőbe.
3. lépés
A teknősöknek nincs kopoltyújuk, ezért nem tudnak lélegezni vízben oldott oxigént. A vízi és szárazföldi állatoknak levegőre van szükségük a normális élethez. De a teknősök légzése korántsem olyan intenzív, mint az embereké. A tevékenység ideje alatt a szárazföldi teknős percenként csak 4-6 lélegzetet vesz. Víz, és még ritkábban, akár húsz percenként is képes a felszínre úszni, hogy levegőt vegyen. A hibernálás során, amikor az állatok anyagcseréje lelassul, oxigénigényük jelentősen csökken.
4. lépés
Az evolúció során a teknősök nagyon eredeti adaptációkat kaptak, hogy megkönnyítsék a légzés folyamatát. Például a lágy testű teknősök nemcsak a tüdő segítségével lélegeznek, hanem képesek a bőrön keresztül felszívni az oxigén egy részét. Édesvízi teknősöknél a gázcsere egy része a kloákába nyíló anális zsákokban történik.
