A majmok testszerkezetüket tekintve az emberhez legközelebb eső állatok. Az állattan szempontjából majmoknak nevezik a főemlősök rendjének minden képviselőjét. A főemlősök csak ötletességükkel vannak jobbak más állatoknál. Ami az illatot, hallást és látást illeti, a főemlősökben nem a legjobb módon fejlődnek.
Utasítás
1. lépés
A modern állattan minden majmot két csoportra oszt. Az első csoport az Óvilág prímásai, a második pedig az Újvilág prímásai. Az első csoportba az Afrikában és Ázsiában élő majmok, a másodikba a Közép- és Dél-Amerikából származó főemlősök tartoznak. Ezeknek a csoportoknak mindegyikének megvannak a maga megkülönböztető jegyei. Például az újvilági főemlősöknek olyan farka van, amely lehetővé teszi számukra, hogy mozgás közben a fákhoz tartsák magukat. Az ilyen majmok orra széles. Az Óvilág képviselőinek éppen ellenkezőleg, gyakran nincs farka, és ha van is, akkor semmilyen segítséget nem nyújt gazdájának. Az ázsiai és afrikai főemlősök orra nagyon keskeny. Mindkét állatcsoport több mint 160 különböző majomfajt tartalmaz.
2. lépés
Az Újvilág legfényesebb prímásai: majmok, kapucinusok, tamarinok, gyapjasmajmok, éjszakai és bagolymajmok, üvöltő majmok, mormosák, mormosák stb. Dél- és Közép-Amerika prímásai nem olyan sokak és sokfélék, mint az Óvilág majmai, mivel csak mintegy 56 faj létezik belőlük. Afrikában és Ázsiában talán a legtöbb főemlős él: a tudósoknak több mint 135 faja van ezeknek a lényeknek. Minden főemlős tág kategóriákba van csoportosítva: kolobusz, pávián, makákó, mandrill stb. Van egy másik kategóriája az óvilági majmoknak, amely csak öt főcsaládot foglal magában ezekből a főemlősökből. Nagy majmoknak vagy hominoidoknak hívják őket.
3. lépés
A majmok közé tartoznak a csimpánzok, a gorilla, az orangután, a gibbon és a bonobók (pigmeus csimpánzok). A zoológusok ezeket a főemlősöket a keskeny orrú majmok szupercsaládjának tulajdonítják. Testük felépítése hasonló az emberi test szerkezetéhez, ami lehetővé teszi számunkra, hogy ezekről a főemlősökről antropoidként beszéljünk. Ezeknek a főemlősöknek nincs farka vagy ischialis kalluszuk. Nincs is arctáskájuk. Valamennyi majom jellegzetes vonása a mozgásmódjukban rejlik: ahelyett, hogy teljes végtagjaikkal mozognának, ezek az állatok ágak alatt mozognak, főleg a felső végtagjaik segítségével. Ez bizonyos anatómiai változásokhoz vezetett a főemlős testében: karjuk hajlékony és hosszú lett, a bordaketrec pedig ellapult. A majmok szupercsaládjának minden képviselője a hátsó végtagokon állhat, felszabadítva a kezét. Fejlett arckifejezések, valamint elemzési és gondolkodási képesség jellemzi őket.
